Bényi Éva

(KATTINTSON A FENTI GOMBRA A FESTŐ KÉPEIHEZ)

Önéletrajza

Július 21-én született Kunhegyesen. Édesanyja Fekete Katalin, apja Bényi Árpád festőművész. Iskolai tanulmányait Debrecenben kezdte el. 1961-től 1973-ig a városi Medgyessy Ferenc Képzőművészeti Szakkör tagja lett. Bíró Lajos, Félegyházi László, Kapcsa János és Topor András festőtanárok irányították első próbálkozásait.
Első sikerei az Indiai Gyermekrajz verseny első, és a Sárospataki Diákverseny második helyezései.
Már 16 évesen részt vett az Ernst Múzeumban rendezett Nemzetközi Amatőr Festők Kiállításán.
1973-tól 1977-ig a nyíregyházi Bessenyei György Tanárképző Főiskola földrajz szakán tanult. Festészetéért 1977-ben az Országos Főiskolai Diák Biennálén fődíjat kapott.
1978-tól 1982-ig a Magyar Képzőművészeti Főiskola hallgatója lett. Bráda Tibor és Vecsei Csaba növendékeként végzett.
Wessely Tibor útmutatásai alapján alakította ki végleges festészetét.
1982 óta önálló festő. Képeire a naturális látásmód, a részletek megfigyelése és kidolgozása egyfajta rá jellemző romantikus harmónia jellemző. Képzett festőként érdeklődése a számára egyszerűvé vált tájfestészettől egyre inkább a bonyolultabb és szakmailag is magasabb szintet igénylő életképek felé fordult. Több alakos zsánerképei a néző számára megfejthető történetet mesélnek el. Városfestészetében az előző századok nagyvárosai elevenednek meg, melyek megalkotásában a fellelhető korhű dokumentumok felhasználásával alkotja meg az előző század nagyvárosainak forgatagáról készült festményeit.
1999 óta tagja a SOLART Galériának.
Képeit Hollandiába a Jansen Műkereskedőház közvetítésével kerültek forgalomba. Festményei eljutottak Franciaországba, USA-ba, Japánba és Ausztráliába is.

Fontosabb egyéni kiállításait a következő Galériák rendezték:

Galérie Marcel Spiliaert – Lille

Galérie des Beaux-Arts – Köln

Galerie Mensch – Hamburg

De Schildercamer Wolfsheze – Hollandia

Kertesz Fine Art Galleries – San Francisco

Tovo Art Center – Tokio Ginsa Kendji Hirasawa

Kritikusai, ha kissé bíráló indulatúak lennének, vádolhatnák a művészt nosztalgiával, a múlt sőt régmúlt korok vissza és ideidézésével. Szemére hányhatnák sóvárgó vágyakozását távoli elmúlt világok után. A tetten ért festő nem szégyenkezne, nem tagadná: évszázaddal ezelőtti szépséges városok, szép terek, parkok, bulvárok, ékes elragadóan szép kosztümös dámák és elegáns urak, úrfik meg cifra kalapos lányok, szerencselovagok, vágtató pompás fogatok, fürge fiakerek, piperézett fodros-bodros-rojtos világában otthon érzi magát. Párizsban csakúgy mint Pest-Budán, szeme a szép múltat kutatja és átsiklik korunk éktelen épített rondaságain. Szépen festi, az elegáns öltözeteikben szépen festő modelljeit. Kritikusai még inkább méltatói, nagyszámú gyűjtői nem törnek felette pálcát, dicséretét zengik inkább. A lebontott romantika, a Tabán festője, a kiváló és ugyancsak nosztalgiákat idéző Zórád Ernő összefoglalásából kölcsönvett kifejezéssel a mi Művészünk is jellemezhető: ecsetével lefényképezte! Remek, pontos megfogalmazás! Bényi Éva pillanatképei ecsettel művelt fényképei, a városi történések egyidejűsége ellenére mindig karakteres jelenetek, egyértelmű mondanivalóval.

Festő- narrátor, az elbeszélő festő hallatlan személyességével, mintha színpadon állna, a néző érzelmi magatartását: az azonosulást és befogadást is meghatározza. Szuggesztív, sugalló képeket fest. Művészetének ez a titka!
Bőven van más titok is. Tudni kell például rajzolni. Azt amit éppen akarok és nem azt, ami éppen sikerül. A szakmát, a mívességet is nagyon tudni kell, és időben el kell kezdeni. Ebben is nehéz Bényi Évát felülmúlni. Születése hetednapján egy festőműteremben találta magát, édesapja Bényi Árpád festőművész debreceni műteremlakásán. Pólyában még nem, de nem sokkal utána néhány ceruzacsonk segítségével már a pálya kezdődött. Egyenes az út: tizenkét évesen a Gyermekrajz Világverseny győztese, diák Biennálék fődíjasa. A Tanárképző után következett még négy év a Képzőművészeti Főiskolán. Rajzot és művészettörténetet tanít középiskolásoknak, két gyermekének diplomát segít a kezébe, vezeti a háztartást és nagyon- nagyon sokat rajzol és fest.

Német és brazil megbízásokat elnyerve postai üdvözlőlapokat rajzol és tervez. Balerinaportréit kiállítja és megvásárolja a tokiói Kendji Hirasawa Galéria. Virágcsendéletek, gyermekportrék, életképek sokasága jut Lillébe a Spiliaert Galériának, a nagyhírű hamburgi Mensch-nek. Remek pasztell képeit Franciaországban már árverezik.